Új korszak kezdődik a polgári perrendtartásban?

Új korszak kezdődik a polgári perrendtartásban? 

Fizetni fog a feleknek a bíróság, ha késik? Tárgyalás nélkül fogják elbírálni a jogvitákat? Livestreamelni fogják a tárgyalásokat? – jelen cikkünkben a polgári eljárásjog módosítási javaslatait elemezzük. Egy terjedelmes igazságügyi salátatörvény tervezet tartalmazza a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) legújabb várható módosításait. Többek között megjelenik egy, a polgári eljárásjogban új, de a közigazgatási pereskedésben nem ismeretlen megoldás, az egyszerűsített per, valamint a jogalkotó bevezetheti az automatikus vagyoni elégtétel intézményét is.

Határidő túllépés miatti vagyoni elégtétel

Jogászi berkekben régóta visszatérő kritika, hogy a peres felekre és jogi képviselőikre vonatkozó határidők megsértése szigorú következményekkel jár – az adott cselekmény hatálytalan, vagyis joghatást nem válthat ki –, míg a bíróságok határidő-mulasztása gyakorlatilag következmény nélküli marad. Ez a megállapítás természetesen ebben a formában eddig sem állta meg teljesen a helyét. Az eljárás elhúzódása esetén lehetőség volt ugyanis kifogás előterjesztésére, illetve nemperes eljárás keretében vagyoni elégtétel érvényesítésére. Kétségtelen ugyanakkor, hogy automatikus jogkövetkezmény a bírósági késedelemhez nem fűződött. Ezen változtatna a Pp. módosítási javaslata, amely szerint határidő-mulasztás esetén a mulasztást követő naptól kezdődően automatikusan járna a felek részére naponta a minimálbér 1,5%-ának megfelelő összegű vagyoni elégtétel, azaz jelenleg 4.362,- forint. De valóban képes lesz ez a szabályozás visszaszorítani a perek elhúzódását? Vagy épp ellenkezőleg: újabb adminisztrációs tehertételt jelent majd, ami csak tovább lassítja az ügyek érdemi elbírálását?

Gyorsított igazságszolgáltatás? – Az egyszerűsített per új lehetőségei

Az egyszerűsített eljárást választó feleknek nem kell hosszasan bizonytalanságban várakozniuk jogvitájuk kimenetelére: a bíróságnak az elsőfokú ítéletet a kereset benyújtását követően körülbelül két hónapon belül meg kell hoznia. De hogyan vehető igénybe ez a gyorsított eljárásforma? A feleknek már a szerződés megkötésekor ki kell kötniük, hogy esetleges jogvitáikat egyszerűsített perben kívánják rendezni. Fontos azonban tudni, hogy bizonyos ügytípusok – így például személyállapoti perek (mint a házassági perek), munkaügyi jogviták, valamint fogyasztói jogviszonnyal kapcsolatos ügyek – esetén az eljárás nem alkalmazható. Az eljárás legnagyobb előnye kétségtelenül a gyorsaság. Emellett az illeték is kedvezményes: az alapeljárási illeték mindössze 70%-át kell megfizetni. A gyorsaságnak azonban ára van.

Az egyszerűsített per szigorúbb eljárási szabályokat tartalmaz, amelyek a felekre plusz kötelezettségeket róhatnak, vagy éppen korlátozhatják bizonyos jogaikat. A keresetlevél benyújtásakor például már csatolni kell a szakértői véleményt, ha azzal kívánnak bizonyítani – ezt később pótolni nem lehet. Továbbá nincs lehetőség tanúvallomásra sem, mivel az eljárás tárgyalás nélkül zajlik, így szóbeli indítványt sem lehet tenni. Ráadásul kötelező a jogi képviselet is, ami további költséget jelenthet a felek számára.

Kinek lehet tehát érdemes ezt az eljárást választania? Egyszerűbb szerződéses jogviták esetén – különösen, ha gyors döntésre van szükség – az egyszerűsített per időt és pénzt takaríthat meg. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen kikötéssel érintett követelések tárgyában nem indítható fizetési meghagyásos eljárás, ami egyébként gyakran már önmagában is hatékonyan meggátolja a pereskedést.

A hallgatóság az online térbe költözött

A modernizáció az igazságszolgáltatást sem hagyja érintetlenül: a Pp. módosítási javaslata alapján akár otthonról is bekapcsolódhatunk a legfontosabb és legérdekesebb perekbe, mint hallgatóság. Az új szabályozás értelmében egy-egy tárgyalásra legfeljebb 100 fő regisztrálhat, kizárólag személyazonosítással, a személyállapoti perek – például házassági vagy szülői felügyeleti ügyek – azonban továbbra is zártak maradnak. Önmagában üdvözlendő a törekvés, hogy minél többen nyerhessenek bepillantást az igazságszolgáltatás működésébe. Ez nemcsak az átláthatóságot növeli, hanem az állampolgárok jogi tudatosságát is erősítheti – hiszen a bírósági tárgyalások élő, valóságos példákkal tanítanak jogról, eljárásról, érvelésről.

Ugyanakkor a nyilvánosság kiterjesztése nem várt következményeket is hozhat. Nem tudni például, hogy a „digitális hallgatóság” milyen hatással lesz a tárgyalás résztvevőire – a felekre, jogi képviselőikre, sőt, magára a bírói tanácsra is. A hirtelen jött nyilvánosság egyeseket visszafoghat, másokat túlságosan is bátoríthat.

Problémás lehet az ellenőrizhetőség is: valójában lehetetlen lesz garantálni, hogy ki nézi végig a közvetítést. Előfordulhat például, hogy egy tanú olyan tárgyaláson vesz részt nézőként, amelyen egyébként – a tisztességes bizonyítási eljárás érdekében – nem lehetne jelen. A tanúk meghallgatása előtt ugyanis kizártak a tárgyalóteremből, épp azért, hogy vallomásukat ne befolyásolják az elhangzottak. A cél, hogy az igazságszolgáltatás átláthatóbbá váljon, kétségkívül előremutató. De hogy ez milyen áron, és milyen garanciák mellett valósulhat meg, az még számos nyitott kérdést vet fel.
Az ismertetett rendelkezések minden bizonnyal új színt visznek a polgári pereskedés gyakorlatába, az azonban még kérdés, hogy hosszú távon miként formálják majd át az igazságszolgáltatás működését.