Nagy jótállási forradalom: fogyasztó lett a kisvállalkozókból!

Nagy jótállási forradalom: fogyasztó lett a kisvállalkozókból!

Nagy jótállási forradalom: fogyasztó lett a kisvállalkozókból!

2026. március 1-jével érdemben módosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet. A módosítás alapvető strukturális változásokat hoz a hazai kereskedelmi jogba, amelyek közül a legjelentősebb a kötelező jótállásra jogosultak körének kiterjesztése a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (KKV).

Az alábbiakban szakmai megközelítésben és gyakorlati példákkal mutatjuk be az új szabályozás legfontosabb pilléreit.

1. A kötelező jótállásra jogosultak körének kiterjesztése a KKV-szektorra

A korábbi szabályozás értelmében a kötelező jótállás védelme kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti természetes személynek minősülő fogyasztókat illette meg. Az új rendelkezések értelmében a jogszabály hatálya kiterjed a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásokra is.

A jogalkotó a későbbi jogviták elkerülése érdekében pontosan definiálta azt is, hogy a KKV-k mikor minősülnek fogyasztónak a jogszabály alkalmazása során. A rendelet kimondja, hogy a vállalkozás üzleti tevékenységén kívül akkor jár el, amennyiben a terméket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg. Ez a jogosultság független attól, hogy az adott terméket a vállalkozás a saját gazdasági tevékenységi körében elszámolja-e, de a nagykereskedelmi beszerzést kizárja a jogosultság vonatkozásában. A KKV-kat tehát megilleti a kötelező jótállás védelme, ha a vásárlásuk nem továbbértékesítési célzattal történik, hanem saját felhasználásra irányul.

Példa a jogalkalmazásra: ha egy KKV-ként működő mérnökiroda vagy egy egyéni ügyvéd kiskereskedelmi forgalomban (például műszaki áruházban vagy webáruházban) hűtőszekrényt vásárol az irodai teakonyhába, vagy monitort vesz az adminisztrációs feladatok ellátásához, céges vásárlóként is jogosulttá válik a kötelező jótállásra. A beszerzés elszámolhatósága nem korlátozza a jótállási jogok érvényesítését.

Egyébként korábban, 2025. augusztus 22. napjától a Ptk. hibás teljesítéssel kapcsolatos szabályai is módosultak a KKV-k vonatkozásában és javára, e szerint a hibás teljesítésre vonatkozó Ptk. szabályokat a KKV-kra is alkalmazni kell, ha a KKV a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el.

A módosítás alapján a kötelező jótállás alá eső termékek végfelhasználóként való beszerzése esetén a KKV-kat, az egyéni vállalkozókat, egyéni ügyvédeket is megilleti a 2 év jótállási idő 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén, míg e feletti árnál 3 év.

Úgy véljük, hogy a szabályozás komoly fejfájást fog okozni a kereskedőknek, amikor a hétvégi lakossági használatra szánt gépek nagymértékű, üzemszerű felhasználása miatt keletkező hibákkal jelentkeznek a jótállási jogok érvényesítésére a KKV-nak minősülők.

2. Adminisztratív könnyítések: az értékhatár megemelése

A jogalkotó racionalizálta a jótállási igények érvényesítéséhez szükséges dokumentációt, és jelentősen megemelte azt a fogyasztói árhatárt, amely alatt a kereskedő nem köteles külön jótállási jegyet kiállítani. A korábbi szabályozás szerint a vállalkozások 50 000 forintos eladási ár alatt mentesültek a jótállási jegy kiállításának kötelezettsége alól, az új módosított szabályozás ezt az összeghatárt 100 000 forintra emelte. Amennyiben a tartós fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 000 forintot, a jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal (általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlával vagy nyugtával) közvetlenül érvényesíthetőek.

3. Szigorodó szankciók a 3 munkanapon belüli csereigénynél

A vásárlástól vagy üzembe helyezéstől számított 3 munkanapon belüli meghibásodás esetére vonatkozó szabályozás kiegészült egy egyértelmű határidejű pénzvisszatérítési kötelezettséggel. Ha a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza, a kereskedő továbbra sem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a terméket 8 napon belül kicserélni. A jogszabály új, kógens rendelkezése viszont kimondja, hogy ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a jótállási jegyen, ennek hiányában a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton feltüntetett vételárat haladéktalanul visszatéríteni.

Példa a jogalkalmazásra: Amennyiben a vállalkozás által vásárolt irodai lézerprinter a beszerzést követő második napon gyári hiba miatt működésképtelenné válik, a kereskedő köteles azt kicserélni. Ha az adott típusból nincs elérhető cserekészülék (például készlethiány miatt), az eladó nem alkalmazhat időhúzást, hanem köteles a vételárat haladéktalanul (azonnal) visszafizetni a vevő részére.

4. A jótállási jegy kötelező tartalmi elemeinek bővülése, és a futárok új szerepköre

Amennyiben a termék értéke meghaladja a 100 000 forintot, a kereskedő továbbra is köteles jótállási jegyet biztosítani – akár elektronikus úton, a számlába integrálva vagy letöltési linken keresztül. A kötelező tartalmi elemek köre ugyanakkor kiegészült a következőkkel:

- A termék azonosítására alkalmas megnevezése és típusa mellett kötelező feltüntetni a gyártási számot, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosítót.

- Amennyiben rendelkezésre áll, a jótállási jegyen kötelező rögzíteni a javítószolgálat (szerviz) pontos megnevezését, címét, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét.
Szintén új szabály, hogy ha a jótállási jegy kiállításakor a kereskedő még nem ismeri a fogyasztási cikk átadásának vagy üzembe helyezésének napját, akkor az átadás napját az átadó, tehát a pld. a futárszolgálat kiszállítást végző munkatársa, üzembe helyezés esetén pedig az üzembe helyezés napját az üzembe helyező rögzítheti a jótállási jegyen.

Összegzés

Összességében a 2026. március 1-jén hatályba lépett nóvumok jelentősen növelik a KKV-szektor beszerzéseinek biztonságát, és kiegyenlítettebb piaci pozíciót teremtenek a kereskedők és a KKV-ék közötti jogviszonyokban.

Share on XShare via emailShare on LinkedIn

Tovább a
irodához

Tovább a irodához